Uniós lakásárak: 6,8%-kal előzték a jövedelmeket 2015 óta

Az EU lakásár/jövedelem aránya 2025-ben 6,8%-kal volt a 2015-ös szint felett; 17 országban emelkedett, 10-ben csökkent — Portugália 60,8%, Románia -42,8%.

Tények

Az EU lakásár/jövedelem aránya 2025-ben +6,8%-kal állt a 2015-ös szint felett — ezt az Eurostat 2026. november 9-én közölte.
Az arány az évtized alatt 17 EU-országban emelkedett, a másik 10-ben csökkent.
A legnagyobb emelkedést Portugália hozta 60,8%-kal, utána Hollandia 34,3%, Magyarország 26,5%, Csehország 25,8% és Spanyolország 24,5% következik.
Románia aránya -42,8%-kal, Finnországé -25,2%-kal, Bulgáriáé -16,2%-kal változott; ez a három legnagyobb elmozdulás abban a 10 országban, ahol az arány csökkent.
A 2000 óta számított saját hosszú távú átlagához mérve az uniós arány 2007-ben 7,9%-kal az átlag felett, 2014-ben 6,4%-kal alatta, 2022-ben 7,4%-kal felette, 2025-ben pedig +0,03%-on állt.

Mit jelent ez a pénzedre nézve

A portugál lakás ma 60,8%-kal több jövedelembe kerül, mint 2015-ben. A román 42,8%-kal kevesebbe.
Portugáliában, Hollandiában és Magyarországon az árak az évtized alatt elszakadtak a helyi bérektől, és ezt a különbséget kell a következő vevőnek kifinanszíroznia.
A Glopra saját adatai szerint Portugáliában a négyzetméterár 2 430 dollár, a buborékkockázati pontszám pedig 84 a 100-ból, ami a négy kockázati sáv közül a legfelső.
Románia, Finnország és Bulgária vezeti azt a 10 piacot, ahol az évtized alatt a jövedelmek behozták az árakat, és ezzel csökkent az a bérszorzó, amit a vevőnek el kell bírnia.

Mire figyelj

Az Eurostat jelzi, hogy ezek a számok az árak és a jövedelmek változását vetik össze az idő során, és nem rangsorolják az országokat aszerint, mennyire drága a lakás a jövedelmekhez mérve, abszolút értelemben.
Az arány a megfizethetőségnek csak egy dimenzióját fedi le; a jelzáloghitel költségét és a lakhatási költségek rendelkezésre álló jövedelmen belüli arányát külön mérik.
A standardizált változat az uniós makrogazdasági egyensúlyhiány-eljárás mutatótáblájának kiegészítő indikátora, tehát a saját hosszú távú átlagától messze elszakadó ország szakpolitikai figyelmet kaphat.

Sources: Eurostat https://ec.europa.eu/eurostat/en/web/products-eurostat-news/w/ddn-20261109-1