Az albán építőipari bérek 24,8%-kal nőttek, miközben a termelés csak 4,2%-kal
Az albán építőipari bérek a második negyedévben éves alapon 24,8%-kal emelkedtek, a termelési index viszont 4,2%-kal – derül ki az INSTAT szeptember 16-án közölt adataiból.
Az albán építőipari bérek 2026 második negyedévében éves alapon 24,8%-kal emelkedtek, miközben az építőipari termelési volumenindex 4,2%-kal nőtt – ez derül ki az INSTAT szeptember 16-án közzétett rövid távú statisztikáiból. A húsz százalékpontos rés aközött, amit az ágazat fizet, és amit termel, a kiadvány legbeszédesebb száma.
Az ágazat sokkal többet fizet azért, hogy kicsivel többet építsen
Az építőipari termelési volumenindex 2021-es bázison 133,3 ponton állt, ami éves szinten 4,2%-os, az előző negyedévhez képest 1,2%-os emelkedés. A forgalom ennél gyorsabb volt: a volumenindex 134,4, a növekedés éves alapon 5,6%, negyedéves alapon 5,1%. Az ágazati foglalkoztatás 5,2%-kal bővült.
Vagyis a munkaerő gyorsabban nőtt, mint a kibocsátás, az egy főre jutó bér pedig csaknem hatszor gyorsabban, mint a termelés. Bármi történik is az albán építőiparral, az nem termelékenységi történet.
Az ipar nem ugyanazokért a munkásokért verseng
Az árutermelő gazdaság többi részével való kontraszt éles. Az ipari forgalom indexe 90,0-ra emelkedett, 2,2%-os növekedéssel, az ipari termelésé 92,7-re, 2,6%-kal. Az ipari bérek 9,7%-kal nőttek – önmagában erős szám, de az építőipari ütem kevesebb mint fele. Az ipari foglalkoztatás 2,0%-kal csökkent.
Az építőipar munkaerőt vesz fel, miközben az ipar leépít, és az építőipar tizenöt százalékponttal túllicitálja az ipart a bérnövekedésben. Mindkét ipari index a 2021-es bázis alatt marad, míg mindkét építőipari index jóval fölötte.
Albánia az egyik legvékonyabb sorunk – és ezt inkább kimondjuk
A Glopra albán országsora nem tartalmaz sem négyzetméterárat, sem bérleti díjat, sem hozamot, az okok pedig bele vannak írva a sorba, nem néma hiányként maradnak ott. Az INSTAT egyáltalán nem ad ki lakásárindexet. Az albán jegybank féléves indexe százalékos változást közöl szint nélkül, egy százalékos változásból pedig nem lesz ár. Egyetlen albán kiadó sem közöl négyzetméterre vetített bérleti díjat semmilyen földrajzi szinten – ezért nincs albán bérleti hozam sehol az adatainkban, még a fővárosra sem.
Amit viszont tartunk, az a tiranai soron ül: négyzetméterenként 2 452,88 dollár átlag a Celesi Media Group által kiadott Keydata Albania index 2026. júniusi állásából. Ezt a tételt alacsony megbízhatóságúnak minősítjük, és az ok konkrét: maga az index előfizetés mögött van, tehát a számunk annak sajtóidézéséből származik, nem a kiadványból. A tiranai árak tizenkét hónap alatt 18%-kal emelkedtek helyi devizában és 17,8%-kal dollárban, a lek pedig gyakorlatilag mozdulatlan, mínusz 0,2%. A teljes tranzakciós költség 6,3%, a bérleti jövedelem adója 15%.
Egy számot érdemes a negyedév béradata mellé olvasni: a tiranai buborékpontszámunk 89, ami a magas sávba helyezi. Egy 18%-os éves áremelkedés egy olyan fővárosban, ahol az építési költségek 24,8%-kal kúsznak felfelé, és ahol nincs bérleti sorozat, amellyel az árat le lehetne mérni, pontosan az a felállás, amelynek jelzésére ez a pontszám készült. Ugyanakkor alacsony megbízhatóságú áron nyugvó pontszám, és ez a fenntartás vele együtt utazik.
Sources: Institute of Statistics of Albania (INSTAT), Short Term Statistics, Producers of Goods, second quarter 2026, published 16 September 2026 https://www.instat.gov.al/media/rf0cupal/short-term-statistics-producers-of-goods-q2-2026.pdf