A német tartományok bírálják a 2027-es lakhatási támogatás reformját, amely felezi a fűtési komponenst
A német felsőház szeptember 25-én kritikus állásfoglalást fogadott el a Wohngeld-reformról: kifogásolja a felezett fűtési komponenst és a 738 millió eurós 2027-es megtakarítást.
A Bundesrat, a német tartományokat képviselő kamara, 2026. szeptember 25-i, 1068. plenáris ülésén kritikus állásfoglalást fogadott el a szövetségi kormány Wohngeld-reformjáról. A törvényjavaslat felfüggesztené a lakhatási támogatás éves továbbvezetését és nagyjából felezné a fűtési komponensét; a kormány számítása szerint ez 2027-ben 738 millió euróval csökkentené a szövetségi költségvetés lakhatási támogatási kiadásait, és ugyancsak 738 millió euróval a tartományokét.
A kamara nem vetette el a javaslatot, de el sem fogadhatta volna. Ez volt az első olvasat, amelyben a tartományok véleményt mondanak, mielőtt a Bundestag átveszi az ügyet. Az állásfoglalás most a szövetségi kormányhoz kerül, amely reagálhat rá, a javaslat pedig ezután megy az alsóházhoz. A Bundesrat csak akkor dönt a jóváhagyásról, ha a Bundestag már elfogadta a törvényt.
Mit változtatna a reform
A fűtési komponens a Wohngeld fűtési költségek fedezésére szánt része, és a megtakarítás nagyobbik hányada innen jön. A kormányzati tervezet szerint egyszemélyes háztartásnál havi 48 euróra esne, a jelenlegi 96 euró felére; két főnél 62, három főnél 74, négy főnél 86, öt főnél 98 euró lenne. A külön, szén-dioxid-áras komponenst — egyszemélyes háztartásnál havi 14,40 euró — a tervezet nem érinti.
A második változás csendesebb, de évről évre halmozódik. A Wohngeldet rendszerint a bérleti díjakhoz és a jövedelmekhez igazítják; a tervezet 2027-re felfüggeszti ezt a kiigazítást, miközben ugyanattól a naptól új bérleti besorolási szintek lépnek életbe. Az a támogatás, amely nem követi a bérleti díjakat, minden évben veszít az értékéből, amíg a bérleti díjak mozognak.
Miért álltak ellen a tartományok
Az állásfoglalásban rögzített kifogás konkrét: a tartományok bírálják a továbbvezetés felfüggesztését és a fűtési komponens csökkentését, és arra figyelmeztetnek, hogy a lakhatási támogatáson elért megtakarítás a mögötte álló szociális ellátórendszerekben magasabb önkormányzati költségként jelenhet meg. Az alacsony jövedelmű háztartások gyengülnének, és közülük többen szorulnának alapbiztosításra és szociális segélyre.
A félelem mögötti számok nagyok. A Bundesrat bizottságai a Stuttgarter Zeitung és a német gazdasági sajtó által közölt adatok szerint több mint 380 000 olyan háztartással számolnak, amely teljesen elveszítené a Wohngeldre való jogosultságát. A városfejlesztési és lakásügyi vezető bizottság a javaslat elvetését ajánlotta, szociál- és lakáspolitikai szempontból aránytalannak minősítve azt; ez az ajánlás nem kapott többséget, helyette kritikus állásfoglalás született.
A bizottságok ellenjavaslatot is letettek a fűtési komponensre: egyszemélyes háztartásnál 48 helyett havi 60 eurót, ami a szén-dioxid-komponenssel együtt 74,40 eurót tenne ki. A szeptember 25-én közzétett plenáris állásfoglalás ezt az összeget nem nevezi meg, tehát az, hogy a tartományok formálisan mekkora összeget kértek, még nincs nyilvános dokumentumban; a határozati kiadvány e sorok írásakor még nem jelent meg.
Mit jelent ez a német bérleti piacnak
A Wohngeld keresleti oldali, a bérlőnek fizetett támogatás, nem bérletidíj-plafon, ezért a csökkentése közvetlenül nem változtatja meg, mennyit kérhet egy bérbeadó. Azt változtatja meg, ki tudja kifizetni. Ha egy hatjegyű háztartásszámtól vonják meg a jogosultságot egy olyan piacon, ahol a saját, 2026. szeptember 22-i pillanatképünk szerint az országos átlagos kínálati bérleti díj négyzetméterenként havi 10,40 dollár, az átlagos kínálati ár pedig 3066 dollár négyzetméterenként, a hatás a piac alján összpontosul, ahol a bérleti díj és a jövedelem közötti rés a legszűkebb.
Ugyanezek a számok a német kínálati árakat 1,4 százalékkal az egy évvel korábbi fölé teszik, a piac buborékkockázati pontszámát pedig 51-re, a mérsékelt sávba. Ez nem árfeszültség alatt álló piac: a megfizethetőségi nyomás itt a bérleti szegmensben ül, nem az értékeltségben. A teljes tranzakciós költség a vételár 12,3 százaléka, ami Nyugat-Európa legmagasabbjai közé tartozik, a nem rezidens bérbeadó bérleti jövedelmét pedig effektív 24,35 százalék adó terheli.
Semmi nincs lezárva. A törvényjavaslat a parlamenti út elején tart, a tervezett hatálybalépés 2027 januárjának első napja, és a Bundestag még változtathat a fűtési komponensen, a továbbvezetés felfüggesztésén vagy mindkettőn.
Sources: Bundesrat, 1068th plenary session, item 60, Wohngeldgesetz reform, Drucksache 474/26, 25 September 2026 https://www.bundesrat.de/DE/plenum/bundesrat-kompakt/26/1068/60.html; Bundesrat committee recommendations on Drucksache 474/26, 11 September 2026 https://dserver.bundestag.de/brd/2026/0474-1-26.pdf; Stuttgarter Zeitung, Diese Kuerzungen drohen beim Wohngeld, 24 September 2026 https://www.stuttgarter-zeitung.de/wirtschaft/bundesrat-stimmt-ueber-gesetzesentwurf-ab-diese-kuerzungen-drohen-beim-wohngeld-79499930.html
Market data: Germany