A görög lakásárak növekedése 5,5 százalékra lassult a második negyedévben
A görög lakásárak 2026 második negyedévében 5,5 százalékkal emelkedtek éves alapon, a 2025-ös 8,3 után; a növekedést most a városokon kívüli térségek viszik.
A Görög Nemzeti Bank 2026. szeptember 15-én tette közzé a 2026 második negyedévi lakóingatlan-árindexeit. A lakásárak országosan 5,5 százalékkal voltak magasabbak egy évvel korábbinál. Ehhez képest a revideált éves adatok szerint 2025 egészében 8,3, 2024-ben pedig 9,1 százalék volt a növekedés — Görögország tehát nagyjából négy százalékponttal jár a két évvel ezelőtti üteme alatt, de továbbra is kényelmesen a pozitív tartományban.
Ott lassult a legjobban, ahol a növekedés volt
A földrajz az érdekes rész, mert a sorrend megfordult.
2025-ben Szaloniki 9,7, az egyéb városok 10,3 százalékon futottak, Athén pedig a négy térség közül a leglassabb volt 6,6 százalékkal. 2026 második negyedévében Szaloniki a leglassabb 4,7 százalékkal, az egyéb városok 5,4-re jöttek vissza, Athén 5,0 százalékon áll, a leggyorsabb kategória pedig most Görögország egyéb területei 7,1 százalékkal — ez a 9,6-hoz képest alig csökkent.
Az összesítés megerősíti. A városi területek együtt 5,3 százalékkal emelkedtek, ami az országos 5,5 alatt van. Egy országos szám, amely a saját városi komponense fölött áll, azt jelenti, hogy a városokon kívüli térségek tartják — Görögországban pedig ez a kategória fedi le a szigeteket és a tengerparti piacokat, ahol a határon átnyúló vásárlás nagy része zajlik.
Az új és a régi lakás kétszer is helyet cserélt
Az új, legfeljebb ötéves lakások ára 6,2 százalékkal emelkedett a negyedévben, az ötévesnél régebbi állományé 5,0 százalékkal. Ez megfordítja a 2025-ös képet, amikor a régebbi lakások futottak gyorsabban, 8,6 százalékkal a 7,8 ellenében — ami maga is a 2024-es sorrend megfordítása volt, amikor az új építésű vezetett 10,2 százalékkal a 8,4 ellenében.
Három mérés és két sorrendváltás nem trend. A becsületes olvasat az, hogy a két szegmens közötti rés kicsi ahhoz a lassuláshoz képest, amelyen mindkettő átmegy, és hogy ebben a kiadásban semmi nem mondja a vevőnek, hogy az egyik szegmens rendszeresen felülteljesíti a másikat.
Miből épül valójában az index
Ez számít abban, mekkora súlyt adjunk neki. A Görög Nemzeti Bank szerint az indexei a Görögországban működő összes hitelintézet által 2009 óta, a jegybankelnök 2008. október 31-i, 2610. számú rendelete alapján az ingatlanpiaci elemző részlegének jelentett részletes adatokon nyugszanak. A közlemény 971,8 ezer értékelést említ, 2026 júniusának végéig terjedő referenciaidőszakkal.
Más szóval a sor a bankok által végzett értékbecslésekből épül, ami szélessé és következetessé teszi, de a piac finanszírozott szegmenséhez köti. A készpénzes vásárlások — Görögországban a külföldi vétel érdemi része — csak akkor kerülnek bele, ha értékbecslést rendeltek hozzájuk.
A saját számainkhoz mérve
A szeptember 7-i pillanatképünk szerint a görög országos árszint 2 926 dollár négyzetméterenként, magas megbízhatósággal; a bruttó bérleti hozam 4,38 százalék, a nettó pedig 3,59 százalék a szabványosított nem rezidens esetre modellezett 18,07 százalékos effektív bérletiadó után. A tranzakciós költség 12,1 százalék, ami az európai lefedettségünk legmagasabbjai közé tartozik.
Az éves mutatónk jelenleg 5,7 százalékot hordoz euróban, a Görög Nemzeti Bank első negyedévi olvasatából. A mai kiadás az országos számot 5,5 százalékra viszi a második negyedévre, és ez lesz az az érték, amelyet a következő frissítésnél hordozunk.
Két fenntartás áll a főszám mellett. A görög buborékkockázati pontszámunk 74, az emelkedett sávban, az ár-jövedelem arány pedig 12,0, ami az európai lefedettségünk legfeszítettebb értékei közé tartozik. Tíz év alatt az árindex euróban 87,7, dollárban 97,2 százalékkal emelkedett, tehát a 8,3-ról 5,5-re lassulás egy évtizednyi kamatos növekedés után jön, nem lapos indulás után. És az index csak lakásokat fed le, tehát a családi házak és a telkek teljesen kívül esnek rajta.
Egy szerkezeti pont a külföldi vevőnek: a görög tulajdon teljes körű, de az Európai Unión kívülről érkező vevőknek engedélyre van szükségük a kijelölt határ menti zónákban való ingatlanszerzéshez.
Sources: Bank of Greece https://www.bankofgreece.gr/en/news-and-media/press-office/news-list/news?announcement=ac5ae869-3e94-4550-b486-ef00c4292e07