5,3%-ra csökkent a lakhatási túlterheltség Magyarországon 2025-ben, az uniós átlag alá
Az Eurostat friss adatai szerint a magyar lakhatásiköltség-túlterheltségi ráta 2025-ben 5,3% volt az egy évvel korábbi 9% után, a 7,7%-os uniós átlag alatt.
Azoknak a magyaroknak az aránya, akik jövedelmük több mint 40%-át költik lakhatásra a háztartásukban, 2025-ben 5,3%-ra csökkent a 2024-es 9%-ról — derül ki az Eurostat adataiból, amelyeket az OTP Ingatlanpont elemzett, és amelyekről szeptember 3-án számoltak be. Az uniós átlag ugyanebben az évben 7,7% volt, ami maga is a legalacsonyabb érték az adatsor 2010-es indulása óta. A közel négy százalékpontos, egyetlen év alatti visszaesés nagynak számít egy olyan mutatónál, amely rendszerint tizedekben mozog.
A mutató a kiadásokról szól, nem az árakról
A túlterheltségi ráta azt méri, amit a háztartás ténylegesen kifizet — hiteltörlesztést, bérleti díjat, rezsit, ingatlanadót, biztosítást és a kapcsolódó költségeket — a rendelkezésre álló jövedelméhez viszonyítva. A mai belépési árakról semmit sem mond. Ez a megkülönböztetés a magyar esetben különösen sokat számít, mert ugyanabban az évben a magyar országos lakásárindex éves szinten 12,3%-kal emelkedett a jegybank 2026 második negyedéves adata szerint. Nem ellentmondás, ha egy megfizethetőségi mutató javul, miközben a vételárak kétszámjegyű ütemben nőnek: két különböző kérdésről van szó, két különböző népességre vonatkozóan.
Az igazi történet az országon belüli szakadék
A legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozó háztartások körében 2025-ben 16,3% volt túlterhelt — jóval kevesebb, mint az előző évi 27,6%, de még mindig több mint háromszorosa az országos értéknek és több mint kétszerese az uniós átlagnak. A legfelső ötödben a ráta 0,5% volt a 2024-es 1,5% után. Magyarul: a javulás az eloszlás mindkét végét elérte, a magyar háztartások alsó ötöde mégis olyan terhet cipel, amellyel — ha önmagában mérnék — Európa legrosszabbul teljesítő országai közé kerülne.
Miért mozdult el
Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont szakértője a változást azzal magyarázta, hogy a bérek növekedése meghaladta a lakhatással összefüggő költségek emelkedését, és ezt a hatást a befagyasztott lakossági rezsiárak, valamint az Otthon Start támogatott hitelprogram is erősítette. E három tényezőből kettő nem piaci eredmény, hanem szakpolitikai döntés, ami sokat elárul arról, mennyire tartós az adat: egy rezsiárplafon és egy támogatási program által megemelt mutató visszafordulhat, ha bármelyiket kivezetik — szemben azzal, amelyet emelkedő reáljövedelmek visznek fel.
Mit jelent ez a vevőknek
A Glopra adatai szerint a magyar országos átlag négyzetméterenként 2150 dollár 4,69%-os bruttó bérleti hozam mellett, Budapesté pedig 4376 dollár, tizenkét hónap alatt 8,3%-os áremelkedéssel. A főváros négyzetméterenként nagyjából kétszer annyiba kerül, mint az országos átlag, és itt koncentrálódott az Otthon Start hajtotta kereslet is. Egy befektető számára az 5,3%-os adat nem a belépési árakról ad jelzést — a már lakáshoz jutott háztartások pénzügyi helyzetét írja le. Egy döntéshozó számára ez az a szám, amelyet idézni fognak, az alsó ötödbeli 16,3% pedig az, amely árnyalja.
Sources: Portfolio.hu (Eurostat data via OTP Ingatlanpont), 3 Sep 2026 https://www.portfolio.hu/ingatlan/20260903/meglepoen-jo-magyar-lakhatasi-adat-jott-de-van-egy-reteg-ahol-tovabbra-is-nagy-a-baj-860192; Infostart, 3 Sep 2026 https://infostart.hu/gazdasag/2026/09/03/meglepo-adat-erkezett-a-magyarok-lakhatasi-terheirol