GLOPRAGlobal Property Radar

A Japán Központi Bank 1,25%-ra emelte az irányadó kamatot, 7-2 arányú szavazással

A Japán Központi Bank szeptember 18-án nagyjából 1,0%-ról nagyjából 1,25%-ra emelte az egynapos irányadó kamat célértékét. A kilenc tagból ketten ellene szavaztak.

A Japán Központi Bank 2026. szeptember 18-án kamatot emelt: a fedezetlen egynapos bankközi kamat célértéke nagyjából 1,0%-ról nagyjából 1,25%-ra került. A döntés hét igen és két nem szavazattal született, és szeptember 24-én lép hatályba. Egy olyan lakáspiacon, ahol a jelzáloghitel-állomány túlnyomó része változó kamatozású és a hozamgörbe rövid végéhez árazódik, nem maga a negyed százalékpont a lényeg, hanem az a vita, amit a két ellenszavazó folytatott róla.

Ketten nemmel szavaztak, és mindketten ugyanarra a számra hivatkoztak

ASZADA Toicsiro a korábbi célérték fenntartására szavazott: érvelése szerint amíg a friss élelmiszerek nélküli fogyasztóiár-index éves emelkedése az utóbbi időben 2 százalék alatt marad, nem mondható ki egyértelműen, hogy a gazdasági helyzet erős volna. SZATO Ajano szintén ellene szavazott, azzal az indokkal, hogy a jelenlegi gazdasági és árfolyamatok nem gyorsultak fel érdemben a korábbiakhoz képest, és ebben a helyzetben nem indokolt kamatot emelni.

A jegybank saját inflációs leírása a két álláspont között áll. A közlemény szerint a friss élelmiszerek nélküli fogyasztóiár-index éves emelkedése mérsékelten gyorsul, mert a vállalatközi ügyletekben jelentkező árnyomás kezd átgyűrűzni a fogyasztói árakba. Ez olyan infláció, amely az ellátási láncon keresztül érkezik, nem a bérekből vagy a háztartási keresletből. Hét tag szerint ez elég ok a lépésre. Kettő szerint nem.

Mit mondott a jegybank a gazdaságról

A közlemény szerint a japán gazdaság mérsékelten élénkült, bár részben gyengeség is megfigyelhető, részint a közel-keleti helyzet hatása miatt. A testület három dolgot nevezett meg, amit figyel: a közel-keleti helyzetet, a mesterséges intelligenciához kapcsolódó kereslet bővülését és a devizaárfolyamok alakulását.

A harmadiknak van a legközvetlenebb köze az ingatlanhoz. A japán változó kamatozású jelzáloghitelek a rövid lejáratú prime rate-hez árazódnak, amelyet a bankok az irányadó kamathoz igazítanak, így az egynapos kamat elmozdulása gyorsabban és teljesebben ér el a háztartási hitelekig, mint a hozamgörbe távolabbi pontjainak mozgása. A hosszabb lejáratokhoz árazott fix kamatozású termékek lassabban reagálnak. Egy 25 bázispontos lépés önmagában kicsi egy 35 éves futamidejű hitelhez képest; egy lépéssorozat már nem az.

Egy évtizednyi japán nyereség, amit a deviza visszavett

A japán sorunk 3 307 dollár/m²-en árazza az országos piacot a 2026. szeptember 14-i pillanatkép szerint. Ez a szám levezetett, nem publikált. A Japán Lakásfinanszírozási Ügynökség 2025-ös pénzügyi évre vonatkozó Flat 35 felhasználói felmérése 36 017 000 jen átlagos vételárat és 70,7 négyzetméter átlagos alapterületet közöl az országos használt társasházi lakásokra, mi pedig elosztjuk egyiket a másikkal. Ezek jelzáloghitel-kérelmekben bevallott tényleges vételárak, nem hirdetési árak. A sort pontosan azért jelöltük közepes megbízhatóságúnak, mert az arányszám a mi számításunk, nem az ügynökségé.

Tíz év alatt ez a piac jenben 35,0%-kal emelkedett, dollárban viszont 1,9%-kal esett. Egy japán tulajdonosnak egy évtizednyi nyeresége van. Egy dollárban gondolkodó vevőnek semennyi. A különbség egésze az az árfolyam, amelyet a testület kockázatként sorolt fel.

Japánra nem közlünk bérleti hozamot, és az okát a sor rögzíti, nem pedig egy néma üres cella. Egyetlen japán kiadó sem publikál olyan országos lakbért, amely az országos árhoz párosítható volna: a magánindexek a három nagy agglomerációig vagy néhány nagyváros listájáig jutnak el, a közlekedési minisztérium lakáspiaci felmérése pedig a magánbérlőket csak a három nagy agglomerációban éri el. Egy országos árat egy nagyvárosi lakbérrel párosítva kijönne egy hozam, és az a hozam nem írna le létező ingatlant. A japán buborékpontszámunk 67, az emelkedett sávban, a teljes tranzakciós költség pedig 10,9%.

Sources: Bank of Japan, Change in the Guideline for Money Market Operations, 18 September 2026 https://www.boj.or.jp/en/mopo/mpmdeci/mpr_2026/k260918a.pdf; Bank of Japan, reference note to the September 2026 decision https://www.boj.or.jp/en/mopo/mpmdeci/mpr_2026/k260918b.pdf; Bank of Japan, amendment to the Complementary Deposit Facility terms https://www.boj.or.jp/en/mopo/mpmdeci/mpr_2026/mpr260918b.pdf

Market data: Tokyo · Japan