A nagy japán telekbejelentések 0,7 százaléka jutott külföldi vevőre 2025 végén
A japán közlekedési minisztérium szerint 2025 második felében 9 573 nagy telekbejelentésből 68 érkezett külföldi magánszemélytől vagy cégtől, ami 0,7 százalék.
A japán Földügyi, Infrastrukturális, Közlekedési és Turisztikai Minisztérium 2026. szeptember 15-én tette közzé a külföldi magánszemélyek és külföldi cégek nagy léptékű telekszerzéseinek összesítését. 2025 júliusa és decembere között 9 573 bejelentés érkezett a nemzeti földhasznosítási tervezési törvény alapján, összesen 23 845 hektárra. Ebből 68 bejelentés, vagyis 0,7 százalék származott külföldi magánszemélytől vagy külföldi cégtől, és ezek 124 hektárt fedtek le, a bejelentett terület 0,5 százalékát.
Mit mér valójában ez a szám
A bejelentési rendszer nem a külföldi vevők minden vásárlásának nyilvántartása. Csak méretküszöb fölött lép életbe: városiasodás-fejlesztési övezetben 2 000 négyzetmétertől, azon kívüli városrendezési területen 5 000 négyzetmétertől, városrendezési területen kívül pedig 10 000 négyzetmétertől. Egy lakásvásárlás soha nem éri el ezeket a küszöböket. Az adatsor tehát nagy földrészleteket ír le, és a melléklet a megadott hasznosítások között felsorolja az erdőgazdálkodást is, két külföldi bejelentéssel és 13 hektárral. Arról a társasházi piacról viszont semmit nem mond, ahová a határon átnyúló vevők többsége valójában belép.
A 68 bejelentésen belüli megoszlást önmagában is érdemes elolvasni. A külföldi magánszemélyekre 31 bejelentés és 76 hektár jutott, a külföldi cégekre 37 bejelentés és 48 hektár. Ezen belül 13 bejelentés, 16 hektáron, állandó lakosoktól vagy különleges állandó lakosoktól érkezett, vagyis Japánban élő emberektől, nem tengerentúli vásárlóktól.
Kína vezet darabszámban, az Egyesült Királyság területben
Az országok szerinti tábla szerint Kínára 28 bejelentés jutott, a külföldi összes 41,2 százaléka, és 42 hektár, a külföldi kézbe került terület 33,8 százaléka. Hongkong és az Egyesült Államok hét-hét bejelentéssel követi, 13, illetve 11 hektárral. Pakisztán négy bejelentést és két hektárt, az Egyesült Királyság és Irán három-hármat könyvelt el.
Az Egyesült Királyság sora az, amelynél érdemes megállni: három bejelentés, de 19 hektár, a külföldi kézbe került terület 15,0 százaléka. Ez a második legnagyobb területi részesedés a holtversenyben ötödik darabszám mellett. Ausztrália kicsiben ugyanezt a mintázatot mutatja, két bejelentéssel és 13 hektárral. A darabszám és a terület azért rangsorol másképp, mert néhány nagy, egybefüggő telek több kicsit is felülmúlhat.
Az arány alacsony bázisról kúszott feljebb
A minisztérium a korábbi időszakokra is közölt egy referenciasort, amely nem bevallott állampolgárság, hanem becslés alapján készült. Eszerint a külföldi szereplők bejelentése 2021-ben 51 eset volt (0,3 százalék), 2022-ben 50 (0,3 százalék), 2023-ban 64 (0,3 százalék), 2024-ben 83 (0,4 százalék), 2025 első felében pedig 49 (0,5 százalék). A terület zajosabb képet ad: a 2021-es 896 hektár, az összes 2,1 százaléka, 2022-ben 160 hektárra esett, 0,3 százalékra, majd 2024-re 442 hektárra emelkedett, 0,9 százalékra. Mivel a korábbi számok becsültek, az újak pedig bevallottak, a két sort nem szabad egyetlen folytonos vonalként olvasni.
Mit jelent ez annak, aki Japánt nézi
Japán nem korlátozza állampolgársági alapon az ingatlantulajdont, és a tulajdon teljes körű, az épület alatti telekkel együtt. A szeptember 7-i pillanatképünk szerint az országos árszint 2 950 dollár négyzetméterenként, ez levezetett becslés közepes megbízhatósággal, a bruttó bérleti hozam 4,34 százalék, a nettó pedig 4,05 százalék a szabványosított nem rezidens esetre modellezett 6,72 százalékos effektív adó után. A tranzakciós költség 10,9 százalék, a buborékkockázati pontszámunk 67, az emelkedett sávban, az ár-jövedelem arány pedig 11,6. Tíz év alatt az árindex jenben 35,0 százalékkal emelkedett, dollárban viszont 1,9 százalékkal esett, mert a deviza visszavette, amit a piac hozott.
Az ugyanebben a hat hónapban bejelentett 23 845 hektárhoz mérve a 124 hektár kis szám. A közlemény nem annyira piaci jelzésként fontos, mint inkább az átláthatóság változásaként: a minisztérium számot tett egy olyan vita mellé, amely évek óta jórészt szám nélkül folyt.
Sources: MLIT https://www.mlit.go.jp/report/press/tochi_fudousan_kensetsugyo02_hh_000001_00122.html