GLOPRAGlobal Property Radar

Montenegrói ingatlanadó és vásárlási költségek külföldi vevőknek (2026)

A montenegrói bérbeadási adó papíron 15%, valójában 11,87%. Megmutatjuk, pontosan honnan jön a különbség, és mit takar a 9,6%-os teljes vásárlási költség.

Montenegróval kapcsolatban két félreértés kering a bérbeadás adójáról. Az egyik szerint a bevétel 15%-át kell befizetni, a másik szerint a települési pótadóval ez még feljebb kúszik. Egyik sem áll: a tényleges teher 11,87% a bruttó bérleti díjra vetítve, vagyis kevesebb a névleges kulcsnál, nem több.

Miért csak a bérleti díj 70%-a adózik?

A montenegrói szabály automatikus, 30%-os átalány költséghányadot ad a bérbeadónak, ez a normirani troškovi. Sem számlát, sem könyvelést, sem tényleges kiadást nem kell igazolni hozzá. A 15%-os személyi jövedelemadó így a bruttó bérleti díj 70%-ára esik, ami 10,50%-os terhelést jelent.

Egy-két lakás esetén az átalány rendszerint bőkezűbb, mint a valóban felmerülő költségek, ezért a tételes elszámolással szinte senki nem próbálkozik. A PwC országonkénti adóösszefoglalója ugyanezt a szabályt írja le.

A prirez az adóra rakódik, nem a bevételre

Itt csúszik el a legtöbb ismertető. A települési pótadó, vagyis a prirez alapja nem a bérleti díj, hanem a már kiszámított adó összege. A jellemző 13%-os kulccsal a számítás így fut: 10,50%, plusz ennek a 13%-a, összesen 11,87% a bruttó bérleti díjból. A Glopra 2026-07-23-i adatfelvétele, v3 módszertan szerint, pontosan ezt az értéket tartja nyilván Montenegróra, és ugyanez a kétlépcsős logika olvasható ki az adóhatóság portáljáról, eporezi.me .

A pótadó mértékét az önkormányzat állapítja meg, ezért a tényleges kulcs szűk sávban mozog: a Glopra 10,5% és 12,08% közé teszi. Budva 10%-os prirezt szed, ott 11,55% a végeredmény; Podgoricában és Cetinjében 15% a pótadó, így 12,08% a teher. A kulcs a jövedelem nagyságától egyáltalán nem függ, évi hatezer eurós bérleti bevételre ugyanannyi jut belőle, mint hatvanezerre.

Mibe kerül maga a vásárlás?

A vételár mellé a Glopra mérése szerint további 9,6% jön. A legnagyobb tétel a használt ingatlanok progresszív átruházási illetéke, ezen felül a szerződés közjegyzői hitelesítése, a kataszteri bejegyzés, a független jogi átvilágítás és — ha a vevőt terheli — az ügynöki jutalék.

A 2 785 USD/m²-es országos átlagárral számolva egy 70 négyzetméteres lakás nagyjából 195 000 USD, a ráépülő költség pedig körülbelül 18 700 USD. Ezt az összeget készpénzben kell előteremtenie: hitelből általában nem finanszírozható, továbbértékesítéskor pedig nem térül meg.

Az ügyvédi és közjegyzői tételek mértékét érdemes még az előszerződés aláírása előtt írásban rögzíttetni, mert utólag ezeken már nincs mit alkudni. A tulajdoni lap és a kataszteri állapot ellenőrzése ugyanide tartozik: a montenegrói parton máig akadnak olyan épületek, amelyek papíron nincsenek készen, és ez a vevő kockázata marad.

4,84% hozam egy öt év alatt megduplázódott piacon

A bruttó bérleti hozam Montenegróban 4,84%. A 11,87%-os tényleges adó után valamivel 4,2% felett marad, és ebből még le kell vonni a közös költséget, a kezelési díjat, az üresen álló heteket és az éves települési ingatlanadót.

Az árak közben elszaladtak a bérleti díjak mellől. Dollárban számolva öt év alatt 101,4%, tíz év alatt 154,1% az emelkedés, az utolsó tizenkét hónapban további 9,8%, az ár-jövedelem arány pedig 13,0. A Glopra emelt szintűnek minősíti a buborékkockázatot, 76 ponttal, az országra vonatkozó adatmegbízhatóságot viszont magasnak — a jelzés tehát nem hiányos adatokból fakad. Aki 2026-ban lép be, egy évtized áremelkedését fizeti meg annak, aki azt már bezsebelte.

Az adószabályok és a települési pótadók változhatnak; ez a cikk általános tájékoztatás, nem adótanácsadás, ezért aláírás előtt kérje montenegrói szakértő megerősítését.

Források

Glopra

PwC adóösszefoglalók

Market data: Montenegro