Svájci kormányjelentés: a szélesebb lakástulajdon-támogatás főként az árakat emelné

A Szövetségi Tanács szeptember 18-án közzétett jelentése szerint a vásárlók szélesebb állami támogatása főleg az árakat emelné. A tulajdonosi arány 2024-ben 35,7% volt.

A svájci Szövetségi Tanács 2026. szeptember 18-án olyan jelentést tett közzé, amely szerint a lakástulajdon széles körű további állami támogatása keveset érne el, mert a keresletet és vele az ingatlanárakat emelné anélkül, hogy egyetlen lakással is bővítené az állományt. Svájcban a lakástulajdonosi arány 2024-ben 35,7% volt, és enyhén csökken.

Mit kérdeztek, és mi jött vissza

A jelentés a 23.4323-as posztulátumra válaszol, amelyet az Államtanács gazdasági és adóügyi bizottsága nyújtott be. A kérdés az volt, tegyen-e többet a szövetségi állam azért, hogy a háztartások vásárolni tudjanak. A válasz: ha a háztartások több pénzt kapnak a licitáláshoz egy olyan piacon, ahol ettől semmi új nem épül, az főként az árat változtatja meg, nem a tulajdonosok számát.

Egy kormánytól szokatlanul egyenes megállapítás a saját lehetséges kiadásairól, és éppen ezért érdekes Svájcon kívül is: ugyanez a mechanizmus működik mindenütt, ahol keresletoldali támogatás találkozik merev kínálattal.

Szám a meg nem tett útra

A jelentés árazza azt, amit nem tesznek meg. Évi 1 000 ingatlan átlagosan 100 000 frankos hitellel történő támogatása a becslés szerint hosszú távon nagyjából egymilliárd frankjába kerülne a szövetségi államnak. Az évi 1 000 ingatlant a 35,7%-os tulajdonosi arány mellé téve épp az derül ki, milyen keveset venne meg ez a pénz – és ez a jelentés érve a kiadás ellen.

A három intézkedés, amely ténylegesen halad

Széles körű támogatás helyett a Szövetségi Tanács három, már futó dologra mutat rá. Az első a lakástulajdon adóztatásának átalakítása: a lakbérérték, az Eigenmietwert eltörlése 2029 elején lép hatályba. A második a 3a pillérbe történő visszamenőleges befizetés lehetősége, amely 2026 óta él. A harmadik a vidéki lakástulajdon-programok átvilágítása, amelyeket a lakástulajdon előmozdítását szolgáló svájci alapítvány és a Szövetségi Mezőgazdasági Hivatal strukturális támogatási programjai működtetnek; a cél a párhuzamos finanszírozási csatornák megszüntetése és a hatékonyság növelése.

A háromból csak egy visel dátumot. A 2029-es adóváltozás az egyetlen szilárd vállalás a csomagban, a többi elemzés és felülvizsgálat.

Az a piac, amelyről a jelentés beszél

A Glopra svájci adatai szerint az országos lakásár négyzetmétere 9 467,70 dollár, a kínálati bérleti díj pedig havi 23,30 dollár négyzetméterenként. Ez 2,95%-os bruttó bérleti hozam, a bérleti jövedelem 5,57%-os effektív adója után 2,79%, és mindez a 73-as, megemelkedett sávba eső buborékpontszám mellett áll. A tranzakciós költség 6,1%.

A hosszabb idősorban a deviza végzi a munka nagy részét. A svájci árak tizenkét hónap alatt 4,5%-kal emelkedtek frankban és 4,1%-kal dollárban; öt év alatt 18,8%-kal frankban, de 37,4%-kal dollárban; tíz év alatt 38,7%-kal frankban, szemben a dollárban mért 73,1%-kal. Egy külföldi tulajdonos tízéves nyereségének nagyobbik része tehát a frankból jött, nem a svájci lakáspiacból. A külföldi vásárlókra ráadásul a Lex Koller vonatkozik, amely szerint a nem rezidenseknek engedély kell lakóingatlan megszerzéséhez.

Összerakva a darabokat, a Szövetségi Tanács érvelése szilárd talajon áll: a 2,95%-os bruttó hozam, a 35,7%-os tulajdonosi arány és a megemelkedett buborékérték olyan piacot ír le, ahol az állomány árát nem az általa termelt jövedelem határozza meg. Vásárlóerőt hozzáadni egy ilyen piachoz árpolitika, nem lakáspolitika. A jelentés itt meg is áll: nem javasol új támogatást, és a kínálatról nem dönt semmit.

Sources: Swiss Federal Council, Bericht analysiert moegliche Massnahmen zur Wohneigentumsfoerderung, 18 September 2026 https://www.admin.ch/de/newnsb/MLAe1OGlsuFn

Market data: Switzerland