A Svájci Nemzeti Bank 0%-on hagyta az alapkamatot 2026 szeptemberében

A Svájci Nemzeti Bank 2026. szeptember 24-én 0%-on hagyta az alapkamatot, és 0,7%-os inflációt vár idén, 0,8%-ot 2027-ben és 0,8%-ot 2028-ban.

A Svájci Nemzeti Bank a 2026. szeptember 24-i monetáris politikai értékelésében változatlanul 0%-on hagyta az alapkamatot. A fogyasztóiár-index a májusi 0,6%-ról az augusztusi 0,8%-ra emelkedett, a bank pedig 0,7%-ot vár 2026-ra, 0,8%-ot 2027-re és 0,8%-ot 2028-ra. A svájci gazdaságtól idén 1,5 és 2% közötti, 2027-ben 1,5% körüli növekedést vár.

Egy dolgot ez a kiadvány nem tesz: nem említi a lakáspiacot. Az értékelés tisztán kamat- és inflációs dokumentum, amely semmilyen állítást nem tartalmaz a jelzáloghitelezésről vagy a lakóingatlanról. Az alábbi ingatlanpiaci olvasat tehát a miénk, magából a kamatból levezetve, nem a bank bármely állításából.

A nulla a svájci jelzáloghitel referenciaára

A 0%-os alapkamat az a horgony, amely a fejlett világ egyik legkedvezőbb lakossági hitelfelvétele alatt fekszik. Miközben az infláció 0,8%-on jár, és az előrejelzés szerint még két évig ott is marad, a banknak nem hagyott magának kézenfekvő okot a mozgásra — ami annyit tesz, hogy a svájci jelzálogárazást a monetáris politika rövid távon valószínűleg nem árazza át felfelé.

Egy svájci tulajdonosnak ez kényelmes. Egy piacokat összevető nemzetközi befektetőnek ez az a bemenet, amely megmagyarázza, miért néznek ki úgy a svájci hozamok, ahogy kinéznek — és a magyarázat nem hízelgő a hozamra.

A hozamszámtan szokatlanul szoros

A svájci országos sorunk a 2026. szeptember 22-i pillanatképben 9 468 USD négyzetméterenkénti kínálati árat hordoz a lakásszegmensre, amely 7 719 svájci frank négyzetméteráron alapul, 4 631 és 10 807 frank közötti közölt sávval. Az ugyanabból az adatkészletből származó kínálati bérleti díj 23,30 USD négyzetméterenként havonta, 19 frankból átváltva. Ez a két szám körülbelül 3,0%-os bruttó hozamot ad — minden költség, minden üresedés és minden adó előtt.

Ez egy nulla alapkamat évekig tartó gyakorlati következménye a lakáspiacon: a tőkeértékeket felhajtották olyan bérleti díjakkal szemben, amelyek nem tudják követni, így a jövedelemhozam összenyomódik. A tizenkét hónapos ártrendünk Svájcra frankban 4,5%, a devizamozgás kiszűrésével 1,2%, az árak öt évvel korábbihoz mérve 18,8%-kal, tíz évvel korábbihoz mérve 38,7%-kal magasabbak, a buborékkockázati mutatónk pedig 100-ból 73, az emelkedett sávban.

A hozzáférés kérdése megelőzi a hozam kérdését

Svájc egyben az a piac, ahol a külföldi vevő első problémája nem a hozam, hanem az engedély. A Lex Koller szabályai szerint a nem rezidensnek engedély kell lakóingatlan megszerzéséhez, és az engedélyek kantononként és cél szerint korlátozottak. Ez a korlát ezzel a kamatdöntéssel nem változott, és ez az oka annak, hogy a svájci lakáspiac kevésbé viselkedik nemzetközileg forgalmazott eszközként, mint amit az árszintje sugallna.

Ahol a vásárlás lehetséges, ott a költségoldal szokatlanul barátságos. A tranzakciós költség a vételár 6,1%-a, ami Nyugat-Európában alacsony, a nem rezidens bérleti jövedelmére eső tényleges adó pedig 5,6% körül van — a legalacsonyabbak között, amit bárhol rögzítünk. A svájci sor megbízhatósági fokozata Közepes, mert az ár- és bérletipár egyetlen országos ingatlanszolgáltató kiadótól jön, nem statisztikai hivataltól, még ha a pár mindkét oldala ugyanabból az adatkészletből és ugyanabból a szegmensből származik is.

Sources: Swiss National Bank, Monetary policy assessment of 24 September 2026, press release https://www.snb.ch/en/publications/communication/press-releases-restricted/pre_20260924

Market data: Switzerland